Tudományos-fantasztikus regényekből vett részleteket és novellákat talál ebben a kötetben az olvasó. Tudományos-fantasztikus művekről beszélünk. Meg kell különböztetnünk ezeket egy régebbi eredetű, rokon műfajtól, az utópisztikus művektől. Az utópisztikus regény elkélpzelt, ideális társadalomba vezet bennünket. Első példája az angol Morus Tamás Utópia /Seholsincs/ című, első ízben 1516-ban megjelent műve. Az utópisztikus regény Morus óta gazdag és sokágú fejlődésen ment keresztül. A tudományos-fantasztikus regény ezzel szemben olyan technikai és egyéb találmányokról szól, amelyek a szerző korában még nincsenek, de több-kevesebb valószínűséggel előre látható, hogy lesznek. Mivel a nagy tudományos-technikai felfedezések forradalmasítják a társadalmat is, a tudományos-fantasztikus művekben is gyakran találkozunk utópisztikus társadalomrajzzal. A tudományos-fantasztikus regény atyja Jules Verne, a világ egyik legnépszerűbb regényírója, másik klasszikusa az angol H. G. Wells. A műfaj fejlődésének nagy lendületet adott századunk technikai forradalma, főként a mikrofizika felfedezései és a világűr küszöbönálló meghódítása. Ennek a műfajnak Vernétől napjainkig tartó fejlődéséről ad szerény keresztmetszetet ez a kötet. A termés gazdag és érdekes, bár, nemegyszer vitatható értékű. Válogatásunk azonban mégis izgalmas, jó gyűjtemény. Hiszen a tudományos-fantasztikus regényben rendkívüli lehetőségek rejlenek, többek között azért is, mert egyfajta értelemben a népmesék folytatása a XX. század fejlett technikai-társadalmi viszonyai között. |
