Kiről szól ez a regény? Ki ez a furcsa lány, mi történik vele, hogyan jut el odáig, hogy végül kést emel a férjére, s egy hajszál választja csak el a legszörnyűbbtől? - A regény drámai végkifejletének csúcsáról egyforma élességgel látható a múlt, jelen és jövő. A furcsa lány ekkor már asszony, és nem is fiatal. Távol él hazájától, egy idegen világ aranykalitkájába zártan. Úgy tűnik: ő az, aki révbe jutott. Egy olasz földbirtokos felesége, ha úgy tetszik, egy igazi úré. Pesten ismerkedtek össze. Az olasz úr akkor katonatiszt, a furcsa lány pedig egy ragyogó szépségű pesti színésznő és egy "jég hátán is megélő" férfi kisebbik gyermeke. Fény, szépség, vendégjárások. A háború közvetlen közelében élő ország szemfényvesztő, és ugyanakkor önámító pesti polgári világa ez. A furcsa lány, aki csúnyácska, bámulja és egyben gyűlöli anyját, aki céltudatos, önző és gyönyörű. Ez a bámulat és irigy gyűlölet, ez az ellentmondás űzi a furcsa lányt olyan utakra, ahol nem találhat sem kielégülést, sem megnyugvást. Kende Sándor visszatérő témája a fölbomló polgári család és az idegenbe szakadt emberek drámája. A Furcsa lány alighanem összegezése ennek a témavilágnak. Mintha ezt a kérdést végleg le kívánná zárni az író; minden eddiginél messzebbre jutva végkövetkeztetésében. Hiszen Médi, amikor kést ragad, nemcsak hogy mindent felad, amit odakint elért, de tettével kimondja a végső ítéletet is: - ez így nem élet. |
