E könyv a reformkor regénye. De nemcsak a huszonhárom éves történelmi időszakaszról esik itt szó, hanem az azt megelőző évtizedekről is, amikor a história sürgetésre, Martinovics tragédiája után éledni kezd a nemzeti tudat, közüggyé válik a magyar nyelv, a hazai kultúra. Politikai fogalmakban mérve: ez a liberalizmus hajnala Magyarországon, esztétikai behatárolással: a romantika kibontakozása. Főhősében, Jenői Kálmánban a felvilágosodás és a reformkor legnemesebb törekvései találkoznak. A nagyívű Csokonai, Kisfaludy Károly és Katona József tragikus életútjának eseményeit sűrítette az író. A magyarok őshazáját kereső Barkó Pálban pedig nem nehéz Kőrösi Csoma Sándorra ismernünk. Jenői Kálmán lángoló és ellobbanó élete tipikus sors volt a reformkort előkészítő nagyemlékezetű nemzedékben. Olyan kor volt ez, amikor a helyzetek és jellemek romantikus volta jelentette a realitást. De nemcsak kiváló jellemek adnak egymásnak talákozót a regényben. Egy ország derül Csollán Berti durva tréfáin, Bálvándy gróf "nagystílű" csínyjein. A Mégis mozog a föld alakjai - túl a gyönyörűségen, amelyet a regény ad - még azt is megkönnyítik, hogy megértsük és átéljük a reformkor évtizedeinek hiteles történetét, és igaz történelmi alakjainak emberi nagyságát. |