„A mai Iránt a börtönben kell megismerni"— vallja M. E. Beházín, a kortárs iráni irodalom egyik legkiemelkedőbb képviselője, aki egy bebörtönzött írótársa szabadon bocsátása érdekében készített írói nyilatkozat megszövegezésében való részvétele miatt került börtönbe.
Fogva tartásának négy hónapja alatt gyűjtött megfigyeléseit, tapasztalatait tudatos, higgadt tárgyilagossággal írja meg „Az urak »vendége« voltam" című munkájában. „Nem akarom, semmiképpen sem akarom, hogy a bosszú elvakítson és ne lássam a valóságot."
Beházín járkál, fülel és beszélget a börtönben, az iráni ellenzék legkülönfélébb ágaihoz tartozó politikai foglyokkal kerül kapcsolatba. Jóllehet a leírt események nyolc évvel ezelőtt játszódnak, a fogolytársak jellemzéséből, a velük folytatott beszélgetések feszes, tömör mondatokban való leírásából olyan történelmileg hiteles kép bontakozik ki, amely nagymértékben hozzásegíti az olvasót a mai Irán problémáinak megértéséhez.
|
