- online antikvárium és használt könyv kereskedés -

"Elkísértem a titkárnőt, feketéztünk, majd visszatértem. Senki nem látta, mikor beléptem a lakásba. Kriszta ébren volt, és azonnal folytatta a veszekedést. Amikor az ágyhoz léptem - mintha vetkőzni készülnék - sziszegve szidott. Ekkor hozzáléptem, mellemhez szorítottam az arcát, párnát nyomtam a fejére és nyakához szorítottam mindaddig, amíg a keze lahanyatlott... Nándori magába roskadva ült, láthatóan végigélte borzalmas éjszakát. - Az altatóról nem beszélt - mondtam csendesen. - Ja igen... Amikor a titkárnőtől elbúcsúztam... három ügyeletes patikában jártam... Ott vettem meg. Azután kesztyűben felbontottam, de Kriszta kezével is... megérintettem a dobozokat. - Mit gondol - kérdezte csendesen Hosszú -, miért kezdtünk gyanakodni, hogy a felesége talán nem is követett el öngyilkosságot? - Nem tudom... nem tudom! - A poháron és a harmadik fiolán... semmiféle ujjlenyomatot nem találtunk. - Most... úgy rémlik... mintha akkor éjjel az éjjeliszekrényen... pohár mégsem lett volna. - Nem is volt! - nevetett elégedetten Hosszú. - Azt a fél pohár vizet ugyanis felesége a szobalánnyal - kivitette."